Példákkal mutatjuk be, hogy mennyibe is kerül az átalányadózás 2022-ben

Böröcz Zoltán

Korábbi cikkünkben már bemutattuk az átalányadózási rendszert, de még mindig nagyon sokan meglepődnek azon, hogy mennyivel is kell többet fizetni, mint a korábbi KATA időszakban KATA-sként. Ezért most összegyűjtöttük, hogy mikor mennyit kell fizetni és kiszámoltunk 3 példát, amiből láthatod, hogy mikor mekkora adózási kötelezettséggel jár az átalányadózás.

Korábbi cikkünk:
Mindent az átalányadózásról

Röviden újra: mi is az átalányadózás?

Az átalányadózás egy adózási módszer, amit kizárólag egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők választhatnak. Társas vállalkozások, pl. Bt-k sem választhatják.

Az átalányadó lényege, hogy a tételes költségelszámolás helyett a vállalkozó tevékenységétől függően különböző mértékű költséghányaddal csökken a személyi jövedelemadó (SZJA) alapja, és az így csökkentett adóalap után kell megfizetni az SZJA-t, a TB járulékot illetve a szociális hozzájárulási adót (SZOCHO).

Az átalányadózást azok az egyéni vállalkozók választhatják, akiknek az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg a bevételük az éves minimálbér tízszeresét. A minimálbér 2022-ben havi 200 ezer forint, így az éves bevétel 2022-ben 24 millió forint lehet.

Mi a költséghányad?

Az egyéni vállalkozó vagy őstermelő tevékenysége határozza meg a költséghányad mértékét. A költséghányad lényege, hogy az összes bevétel hány százaléka után nem kell adót fizetni. Amennyiben a költséghányad 80%, akkor a szabály alapján a maradék 20% bevétel után kell csak adózni.

Háromféle költséghányad létezik: 90%, 80% és 40%

A korábbi cikkünkben megtalálod, hogy te melyik kategóriába tartozhatsz, de az átalányadózók nagy része a 40%-os költséghányadba tartozik. Ez azt jelenti, hogy a bevételed 60%-a után kell adókat (SZJA, TB járulék és SZOCHO) fizetni.

Fontos még: adómentes értékhatárok átalányadózás esetén

A következőekben meghatározott költséghányadokhoz tartozó árbevételi határokig
• nem főállású átalányadózóként teljes adó és járulékmentességet élvezel;
• főállású átalányadózó vállalkozóként pedig SZJA mentes vagy:

• 90%-os költséghányad esetén: 12.000.000 Ft árbevételig (12.000.000 * 10% = 1.200.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén
• 80%-os költséghányad esetén: 6.000.000 Ft árbevételig (6.000.000 * 20% = 1.200.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén
• 40%-os költséghányad esetén: 2.000.000 Ft árbevételig (2.000.000 * 60% = 1.200.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes)

Az átalányadós vállalkozáshoz tartozó adókötelezettségek

Szja (15%)

Negyedévente személyi jövedelemadó előleget kell fizetned, majd évente szükséges elszámolni a bevallásban.
FONTOS: van az adómentes sáv (fent)! 

Társadalombiztosítási járulék (18,5 %)

Főállású egyéni vállalkozóként a TB járulékod alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum. Tehát ha főállásúként a tényleges jövedelmed nem éri el ezt a járulékfizetési alsó határt, akkor is meg kell fizetned ezeknek megfelelően a tb-járulékot az adómentességtől függetlenül.

Másodfoglalkozásúként viszont csak az adómentes határ feletti tényleges jövedelem után kell fizetned a járulékot.

SZOCHO (szociális hozzájárulási adó, 13%)

Főállású egyéni vállalkozóként a minimum adóalap a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka (időarányosan).

Iparűzési adó (1%)

2022-ben 1% (normál esetben maximum 2%) – az aktuális iparűzési adó kulcsokról az Államkincstár oldalán tájékozódhatsz.

Kamarai hozzájárulás

Évente 5.000Ft, ha kizárólag a Kereskedelmi és Iparkamarához tartozol.

ÁFA

Alapból akkor kell vele számolnod, ha nem választasz alanyi adómentességet vagy meghaladod az éves értékhatárt és átkerülsz az ÁFA-körbe. Éves működés esetén 12 millió Ft az alanyi mentesség határa, ha évközben alapítod a vállalkozásodat, akkor naptári napra arányosítani kell a 12 milliót.

Nézzünk 3 konkrét példát, amiből jól láthatod te is, hogy mi a különbség az átalányadó és a KATA rendszere között:

Első példa: Egy-egy hónapban nem kerestél semmit korábban KATA-sként, és most átalányadózol

KATA időszakban:

Korábban KATA-sként főállásúként bevételtől függetlenül volt az 50.000Ft havi KATA adóköltséged és az iparűzési adó, aminél most 1%-kel fogunk számolni (ha nem IPA mentes városba voltál bejelentve). 

Költség: 50.000Ft.

Átalányadózó főállású egyéni vállalkozóként (40%-os költséghányaddal):

Átalányadózóként a 40%-os sávval számolunk, a legtöbben ebben vannak.

• A minimálbér/garantált bérminimum után kell megfizetned az SZJA-t, a SZOCHO-t és a TB járulékot.
• SZJA-t nem kell fizetned.
• Iparűzési adó.

Költség: 86.125Ft, ami a korábbi KATA költség ~172%-a.

Második példa: Havi 500.000Ft-ot kerestél korábban KATA-sként, és most átalányadózol

KATA időszakban:

Korábban KATA-sként főállásúként bevételtől függetlenül volt az 50.000Ft havi költséged és az iparűzési adó, aminél most 1%-kel fogunk számolni (ha nem IPA mentes városba voltál bejelentve). 

Költség: 55.000Ft, ami az 500.000Ft 11%-a.

Átalányadózó főállású egyéni vállalkozóként (40%-os költséghányaddal):

Most átalányadózóként valószínűleg a 40%-os sávban vagy, ezért ezzel számolunk.

• Az 500.000Ft 60%-a után kell megfizetned az SZJA-t, a SZOCHO-t és a TB járulékot.
• Amennyiben éves szinten nem haladtad meg az adómentes értékhatárodat (40%-os költséghányadnál ez 2.000.000Ft árbevételig), akkor SZJA-t nem kell fizetned.
• Iparűzési adó.

Költség az éves 2 milliós bevételi értékhatáron belül: 89.725Ft, ami az 500.000Ft ~18%-a.
Költség az éves 2 milliós bevételi értékhatáron kívül: 143.100Ft, ami az 500.000Ft ~29%-a.

Harmadik példa: Havi 1.000.000Ft-ot kerestél korábban KATA-sként, és most átalányadózol

KATA időszakban:

Korábban KATA-sként főállásúként bevételtől függetlenül volt az 50.000Ft havi költséged és az iparűzési adó, aminél most 1%-kel fogunk számolni (ha nem IPA mentes városba voltál bejelentve). 

Költség: 60.000Ft, ami az 1.000.000Ft 6%-a.

Átalányadózó főállású egyéni vállalkozóként (40%-os költséghányaddal):

Most átalányadózóként valószínűleg a 40%-os sávban vagy, ezért ezzel számolunk.

• Az 1.000.000Ft 60%-a után kell megfizetned az SZJA-t, a SZOCHO-t és a TB járulékot.
• Amennyiben éves szinten nem haladtad meg az adómentes értékhatárodat (40%-os költséghányadnál ez 2.000.000Ft árbevételig), akkor SZJA-t nem kell fizetned.
• Iparűzési adó.

Költség az éves 2 milliós bevételi értékhatáron belül: 93.325Ft, ami az 1.000.000Ft ~9%-a.
Költség az éves 2 milliós bevételi értékhatáron kívül: 286.200Ft, ami az 1.000.000Ft ~29%-a.

Még 1-2 extra információ:

Ha nyugdíjas vagy,

akkor egész éves működés esetén 40 % költséghányaddal a 2 millió forint bevételig, 80% költséghányad esetén a 6 millió forintig, 90%-os költséghányad alkalmazhatósága esetén pedig 12 millió forint árbevételig csak iparűzési adófizetési kötelezettség terhel. Nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozóként az adómentes bevételi határ felett is csak 15 % SZJA terhel.

Másodállású átalányadózó egyéni vállalkozóként

Ha van heti 36 órát meghaladó munkaviszonyod, akkor egyéni vállalkozásod másodállású egyéni vállalkozásnak minősül. Ebben az esetben 40% költséghányad esetén a 2 millió forint bevételig, 80% költséghányad esetén a 6 millió forintig, 90%-os költséghányad alkalmazhatósága esetén pedig a 12 millió forint árbevételig csak iparűzési adófizetési kötelezettség terhel.

A mentes bevételi határok átlépése után viszont mind az SZJA-t (15%) mint a TB járulékot (18,5%) mint a SZOCHO-t (13%) is meg kell fizetned.

A fenti példák a teljesség igénye nélkül, szemléltetésképpen készültek. Ha gondolkozol egyéni vállalkozás megalakításán vagy a számokat szeretnéd valakivel átgondolni, keress minket bátran és kalkuláljunk együtt!