Megváltozott a munka törvénykönyve, itt vannak az új szabályok a szabadságokról.

Böröcz Zoltán

Tegnap megszavazták a munka törvénykönyve módosítását, így 2023-tól jön a kibővített apasági- és szülői szabadság kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023. január 1-től hatályosak.

Szülői szabadság

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését követően egy éve fennálljon (örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon).

A szülői szabadságot a munkáltató a munkavállaló kérése alapján adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja.

A szülői szabadság 44 munkanap tartamára a távolléti díj 10 százaléka illeti meg a munkavállalót, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

A munka törvénykönyve módosítása értelmében a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig és a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, továbbá a távmunkavégzés keretében, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatását. A munkavállaló indokolt kérelmére a munkáltató 15 napon belül köteles írásban válaszolni, amely jognyilatkozat jogellenes elutasítása vagy elmulasztása esetén a munkavállaló igényét harminc napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon.

Apasági szabadság

Az apának a gyermek születése esetén tíz munkanap apasági szabadságot kell biztosítani a vonatkozó, 2019/1158 uniós irányelv értelmében. A jogharmonizáció érdekében a törvény kimondja, hogy 2023-tól az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult (vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult), amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.

Az apasági szabadság első öt munkanapig terjedő tartamára a munkavállalót távolléti díj, hattól tíz munkanapig terjedő tartamára azonban már csak a távolléti díj 40%-a illeti meg.

Bővül a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A munka törvénykönyve által előírt, jelenlegi 15 napos általánosan alkalmazott tájékoztatási határidő nem felel meg az uniós követelményeknek. Az új törvény értelmében ezért legkésőbb az 1. munkanaptól számított 7-ik naptári napig szükséges írásban közölni a munkavállalóval a munkafeltételeket.

Az írásbeli tájékoztató kötelező elemei kiegészülnek a következő munkafeltételekkel: a munkahely, a munkaviszony kezdete és tartama, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, a munkaidő-beosztás lehetséges időszaka (a hét napjai, a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja), a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama, a hatóság, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

Az irányelv szerint a társadalombiztosítási rendszerekre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon társadalombiztosítási intézmények adatait, amelyek részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. Magyarországon jelenleg minden munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet az állami adóhatóság részére kell megfizetni a munkáltatónak, így az állami adóhatósággal kapcsolatos információkat kell a munkavállaló tudomására hozni.

A munkafeltételekben bekövetkezett változásokról a munkavállalót a változás napján szükséges tájékoztatni.

A várhatóan tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal írásban tájékoztatni kell a részletekről.

Kiegészítették a joggal való visszaélés szabályozását

A jelenleg hatályos Mt. 7. §-a kiegészül egy új, (3) bekezdéssel, ami a bizonyítási teherrel kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdéseket rendezné, erre az uniós jogharmonizáció miatt van szükség. A törvény értelmében a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének – vagyis a sérelmet szenvedett félnek – pusztán az alapul szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt kell bizonyítania, míg a jog gyakorlójának – vagyis a sérelmet okozó félnek – azt kell bizonyítania, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés a tény, körülmény és hátrány között.

A módosítás egyúttal azt is jelenti, hogy a sérelmet szenvedett fél által tapasztalt esemény akkor tekinthető bizonyítottnak, ha a tény, körülmény és az őt ért hátrány közötti okozatiság fennáll.

A rendelkezés célja lényegében a munkaügyi perek bizonyítási szakaszának egyértelműsítése és az eljárás gyorsítása azzal, hogy az igény érvényesítőjének, a sérelmet okozó félnek és a bíróságnak is mintegy iránymutatást ad a bizonyítási kötelezettségekkel kapcsolatban.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

A 2023-ban életbe lépő törvénymódosítások kiegészítik a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés eseteit. Fixálja a keresőképtelenségen kívül azt az esetkört is, amikor a munkavállaló egyébként a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. 

A mentesülés új esete, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól évente legfeljebb öt munkanapra a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából (gondozói szabadság).

Ezt a gondozói munkaidő-kedvezményt a jogosult kérése alapján, legfeljebb két részletben kell biztosítani. 

Aggályok

Több olyan kérdés is felmerült a változásokkal kapcsolatban, ami hátrányosan érintheti a munkavállalót.

Ilyen például az a rendelkezés, amely felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos körülmények esetében (a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén) megtagadja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Így a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy megakadályozza a munkavállalót abban, hogy az éves rendes szabadságából 7 napot szabadon használhasson fel.

Ugyanennyire aggályos az a pont is, amely lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy ráutaló magatartással, akár kényszerhelyzettel, felmondásra bírja azokat a munkavállalókat, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt már nem tudják tovább ellátni a korábbi munkakörüket.

A munka törvénykönyvét itt találod: Link

Akár ezzel a témával kapcsolatban, akár más témákkal kapcsolatban szeretettel várunk irodánkban konzultációra, hívj vagy írj nekünk a lenti űrlap segítségével!