Itt a 2024-es nyári adócsomag:
adók és bírságok emelése

Böröcz Zoltán

Az adóemelések oka a költségvetés rossz állapota

Elkerülhetetlen volt, hogy a választások után a kormány megszorításokat vezessen be. A gazdaság nem állt még talpra az inflációs dömping után, a költségvetési hiány június végére már 2 656,4 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 105,6 százaléka.

Ezért a kormány új intézkedéseket vezetett be, amik egyik oldalról plusz bevételt hoznak a költségvetésbe, másik oldalról a vállalkozások fizetési – adózási morálját hivatottak bírságok emelésén keresztül jobban „ösztönözni”. Az idei évre 400 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány a bejelentett megszorításoktól.

Az adóemelés részletei

A kormány a háborúellenes akcióterv részeként úgy döntött, hogy minden olyan multinacionális vállalatnak védelmi hozzájárulást kell fizetnie, amely a háború idején extraprofitra tett szert. A kormány közleményében azzal indokolta a döntést, hogy nem akarják, hogy a háború költségeit a magyar családok viseljék, miközben egyes vállalatok extraprofithoz jutnak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter júl. 8-án hétfőn hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség elnökségét, és ismertette a háborúellenes akcióterv részleteit. Ez a terv magában foglalja a bankadót és a tranzakciós illetéket, valamint külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a bankokra kirótt terheket azok ne hárítsák át a lakosságra.

A banki tranzakciós illeték emelése

A kormány fenntartja, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezettek, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor.

Az alábbi tranzakciós illetékek emelkednek:

• Általános esetben, beleértve az értékpapír-tranzakciókat is, az illeték mértéke 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedik, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forintra emelkedett a felső korlát, a korábbi 10 ezer forintról.
• Készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,6 százalékról 0,9 százalékra nő.

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől lép életbe. A kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve az új szabály által beszedett többlet elérheti a 200 milliárd forintot.

A banki kiegészítő tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illeték és annak emelése mellé 2024. október 1-jétől egy kiegészítő illetéket is bevezetnek a konverziót (valutaváltást) tartalmazó ügyletekre, amelyet a meglévő tranzakciós illetéken felül kell majd megfizetni.

A döntés értelmében, ha egy ügylet pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz, beleértve a deviza swap-ügyleteket is, akkor ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illeték terheli.

A kiegészítő illeték mértéke a meglévő tranzakciós illetéken felül tranzakciónként 0,45 százalék, maximum 20 ezer forint.

Az általános szabályoktól eltérően ez a kiegészítő illeték a belföldi természetes személyek vagy vállalati ügyfelek által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket terheli, valamint a hitelintézeteken és központi szerződő feleken kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetési alapoknak vezetett számlák terhére megvalósított fizetési műveleteket. Ugyanakkor nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.

Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel a tárca reményei szerint 2024-ben 7 milliárd forint lehet, 2025-ben pedig elérheti a 30 milliárd forintot.

A kormány a banki tranzakciós illetékekkel kapcsolatban a családok védelme érdekében az alábbi döntéseket hozta:

• A jövőben a magánszemélyek átutalásainál, postai befizetéseinél és értékpapírügyleteinél az illetékmentes határt 2,5-szeresére emelik, vagyis a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.
• A kiegészítő tranzakciós illeték nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.
• A bankkártyák esetében továbbra is érvényben marad a tételes illeték: érintéses bankkártyáknál évente 500 forint, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány nem változtat a bankkártya-használat utáni illeték mértékén, így az továbbra is rendkívül alacsony marad.

A banki ársapka

A banki díjakra ársapka kerül bevezetésre: 2024-ben a számlavezetési és kártyahasználati díjakra stopot vezetnek be a lakossági kártyáknál és számláknál. Az NGM közleménye szerint a pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakra, költségekre és egyéb fizetési kötelezettségekre. Ennek értelmében:

• 2024. december 31-ig a pénzügyi szolgáltatók nem hajthatnak végre egyoldalú díjemelést a lakossági ügyfelek bankszámláinál, sem közvetlen, sem közvetett formában.
• Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, beleértve a már fennálló és az új szerződéseket is.

A közlemény szerint a kormány ezzel akadályozza meg, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezáltal segítve a fogyasztás helyreállítását és a kialakult óvatossági motívum csökkentését. A kormány álláspontja alapján az intézkedések hatására kialakuló gazdasági növekedésnek köszönhetően a bankok is a nyertesei lehetnek ennek az intézkedésnek.

Mi lesz a banki extraprofit-adóval?

A banki extraprofitadót nem vezeti ki a kormány. A bankok csak olyan módon csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket 2024-ben, ha növelik teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A kormány elvárása, hogy ne csak átrendezzék az állampapír-portfóliójukat, hanem hosszú lejáratú állampapírok vásárlásával növeljék a teljes állampapír-állományukat.

Az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének növekednie kell, nem elég csak a 2027 után lejáró állampapírok névértékét növelni. Így a 2024-es évre vonatkozó adókedvezményt mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány növekedése alapján állapítják meg. A vizsgált időszak 2024 első 11 hónapjának napi átlagos állampapír-állománya lesz, összehasonlítva a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjával. Az extraprofit-adó alapja 2024-ben a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény lesz.

2024-ben a bankszektor tervezett teljes extraprofit-adója 260 milliárd forint, amely a meghatározott állampapír vásárlás teljesítése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenhet.

Megduplázódtak a NAV által kiszabható bírságok

A kormány megduplázta a NAV által kiszabható bírságokat. 

• A mulasztási bírság felső határa természetes személyek esetében az eddigi 200 ezer forintról 400 ezer forintra, míg a nem természetes személy adózóknál 500 ezerről egymillió forintra emelkedik.
• Ha valaki be nem jelentett munkaerőt foglalkoztat, mostantól az eddigi egymillió helyett kétmillió forintig büntethető.
• Ugyanekkora büntetésre számíthat az is, aki a számlaadási vagy az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

Az új büntetési tételek augusztus 1-től lépnek érvénybe.

Akár ezzel a témával kapcsolatban, akár más témákkal kapcsolatban szeretettel várunk irodánkban konzultációra, hívj vagy írj nekünk a lenti űrlap segítségével!