A lízing (nyílt végű, zárt végű) elszámolásának számviteli és adózási kérdései, nyilvántartási kötelezettsége

Hitel vs Lízing vs Bérlet vs Saját tőke?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy egy cégnek mi éri meg jobban: felvesz hitelt vagy lízingeli a használati eszközt vagy csak bérli, esetleg saját tőkéből kifizeti? 

Mielőtt részleteiben bemutatjuk a lízinget részletesen, tekintsük át gyorsan ezeket a lehetőségeket. Az ezek közötti választások mögötti okok ezeknél még összetettebbek is lehetnek, emiatt konzultáljunk, mielőtt bármiben döntesz:

• Hitelt akkor vesz fel a cég, amennyiben külső tőkéből szeretné finanszírozni az eszközt és fontos, hogy a cég tulajdonossá váljon vagy pedig a finanszírozás költsége kedvezőbb összességében, mint a lízingé.
• Lízing mellett többnyire akkor dönt a vállalkozás, ha az ÁFA visszaigénylési lehetőség miatt így pénzügyileg jobban járnak
• A bérlés többnyire akkor merül fel, amikor az eszköz nem folyamatos használatban van, és a fenntartása bizonytalan vagy nem kiszámítható időre szól.
• Saját tőke finanszírozás akkor hasznos, ha a cég nem tudja nagyobb megtérüléssel befektetni a tőkét, mint amilyen költsége a külső tőke bevonásnál keletkezik. Például van 10 millió Ft saját tőke, amit ha hitelből vagy lízingből finanszírozunk, akkor a tőkén felül ki kell fizetni a hitel költségét is, mondjuk legyen ez évi 15%, azaz évente 1,5 millió Ft. Amennyiben a vállalkozás könnyen meg tudja forgatni nagyobb éves megtérüléssel a 10 millió Ft-ot, mint 15%, akkor megéri külső tőkét bevonni az eszköz finanszírozására.

Na de akkor nézzük a lízinget részletesebben:

Mi is a lízing? 
A lízing egy olyan eszközfedezetes finanszírozási forma, melyben a lízingbe adó kizárólag abból a célból szerzi meg a lízingtárgy (jármű, berendezés, gép vagy ingatlan) tulajdonjogát, hogy lízingdíj fizetési ellenében azt a lízingbe vevő számára használatba (lízingbe) adja. Tehát a lízingtárgy tulajdonosa a finanszírozó cég (lízingbe adó), üzembentartója pedig a használó (lízingbe vevő).

A számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 13. pontja csupán a pénzügyi lízing fogalmát rögzíti –pontosabban visszautal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalomra–, azonban nem különbözteti meg a nyílt, illetve zárt végű pénzügyi lízinget.

A lízing legismertebb fajtái:

• operatív lízing (tartósbérlet) – a bérbe adott eszköz csak átmenetileg marad a lízingbe vevő tulajdonában; az eszköz értékcsökkenési leírása a bérlőnél nem lehetséges, csak a lízingbe adónál
• pénzügyi lízing – a finanszírozó cég a lízingbe vevő megbízásából az általa kijelölt eszközt megvásárolja, s azt lízingbe adja neki, a lízingbe vevő a kezdő lízingrészlet befizetése után, általában havi részletekben törleszti vissza kötelezettségét a lízingbe adónak. Az értékcsökkenést a lízingbe vevő számolja el.
  A pénzügyi lízing fajtái:
  • nyílt végű pénzügyi lízing – a futamidő végi díj megfizetésével a lízingbe vevő -választása alapján- a lízingtárgy felett tulajdonjogot szerezhet
  • zárt végű pénzügyi lízing – a lízingszerződés végén az összes lízingdíj, maradványérték és egyéb felmerülő tartozás (pl. kamat) kiegyenlítése után a lízingbe adó lemond a tulajdonjogról, és így a lízingbe vevő tulajdonába kerül a lízingtárgy

Amint azt láthatjuk, a nyílt végű pénzügyi lízing leginkább egy bérlethez hasonló finanszírozási forma, emiatt az Áfa tv. rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ugyanakkor a zárt végű pénzügyi lízing mindig adásvételhez kapcsolódik, így az Áfa tv. értelmében a lízingbeadó szempontjából az ügylet termékértékesítésnek minősül.

A pénzügyi lízing legszélesebb körben elterjedt tárgya jellemzően a személygépkocsi.

A nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízing között alapvető különbség áfa rendszerében az, hogy míg a zárt végű pénzügyi lízing az Áfa tv. 124. § (1) d) pont alapján termékértékesítésnek minősül (az áfa nem vonható le), addig a nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtásnak, és emiatt az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése alapján az áfa 50 %-a igazolás nélkül is levonható.

Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után a lízingbe vevő a teljes vételárról kap számlát, mely alapján, ha a lízingbe vevő a jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult az Áfa egyösszegű visszaigénylésére. Ez alól az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a személygépkocsi alapesetben, kivételt jelent. Ezzel szemben nyílt végű pénzügyi lízing esetén csak a törlesztőrészletek Áfa-tartalma igényelhető vissza a fizetési ütemezésnek megfelelően, azonban személygépkocsi esetén figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 124. § (4) bekezdésében rögzített 50 %-os levonási korlátra. (Azt az egyet kell bizonyítani, hogy a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez vásárolta a személygépkocsit)

TIPP: Ha a személygépjárművet a vállalkozó 50%-nál nagyobb arányban a vállalkozás érdekében használja és ezt profin vezetett útnyilvántartással alátámasztja akkor 50%-nál magasabb áfalevonással is élhet.

(2019.január 1-jétől fontos változás, hogy az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt 50%-os levonási tilalom alkalmazása során az adóalany elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbe vétele bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban az üzleti és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát már nem szükséges meghatározni, hanem –az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett– az adóalany (függetlenül az üzleti- és magánhasználat tényleges arányától) az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja szerint az áfa 50 %-át levonhatja. Áfa tv. 125/A. §-a lehetőséget biztosít arra is, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 %-os levonási tilalomtól. Ez akkor lehet előnyös, ha az üzleti használat aránya igazoltan magasabb, mint 50%. Ebben az esetben az útnyilvántartás vezetése nem elkerülhető.)

Személygépkocsin áfa szempontjából a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárműveket kell érteni. Cégautó adó tekintetében személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. (Szja tv. 3. § 45. pont)

Személygépkocsik esetében jellemzően a vállalkozások a nyílt végű lízing mellett döntenek, hiszen ez számukra Áfa előnyt jelent.

Érvényesíthető TÁRSASÁGI ADÓ KEDVEZÉNYEK:

Pénzügyi lízingre vonatkozóan a Tao. tv. (társasági adótörvény) sem ad önálló definíciót, ezért a Szt. szerinti fogalmi meghatározás az irányadó, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény meghatározását alkalmazza.

• A kkv kedvezmény kapcsán nagyon körültekintőnek kell lennünk. Az adókedvezmény csak azon eszközök után vehető igénybe, melyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják, azaz a műszaki berendezések között szerepelnek a könyveinkben. Ide tartozik pl. a taxi vagy a bérbeadással foglalkozó vállalkozások bérbe adott járművei. A legtöbb vállalkozásnál az autó egyéb berendezés, így ezek után ez a fajta tao-kedvezmény nem érvényesíthető.
• Fejlesztési tartalék lehetőségét azonban használhatjuk.
• Kamat kedvezmény: pénzügyi lízing során –függetlenül attól, hogy zárt vagy nyílt végű a pénzügyi lízingről van-e szó– a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Ebből kifolyólag, ha pénzügyi lízing formában történik az ügylet, úgy a lízingbe vevő a  tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény igénybevételére –az egyéb feltételekre is figyelemmel – jogosult. Ez azt jelenti, hogy a hitelszerződés –ideértve a pénzügyi lízinget is– megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után –a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat függvényében adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezményt a Tao tv. 22/C. § (3) bekezdése értelmében abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie.

Abban az esetben, ha a szerződés feltételei alapján valóban bérlet jellegű a nyílt végű pénzügyi lízing szerződésről van szó, akkor a későbbi lízingdíjaknál nagyobb összegű kezdő részlet esetében is az általános szabály érvényes. Ennek értelmében tehát vagy az adóköteles tevékenység arányában vonható le az Áfa, vagy az 50 %-os levonási hányad alkalmazandó.

A jogosulatlan Áfa-levonás kockázatának csökkentése érdekében a kezdeti nagyobb összegű lízingdíj Áfa-ját gyakran nem helyezik azonnal levonásba, hiszen a magán- és üzleti célú használat tényleges aránya ekkor még nem ismert. Az 50 %-os levonási hányad alkalmazásakor azonban a levonási arány már ekkor is adott.

Cégautóadóra vonatkozó szabályok

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/B. § (2) bekezdése egészen konkrétan rögzíti, hogy a pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő. Tehát ezen adókötelezettségről se feledkezzünk meg. A cégautóadót negyedévente a negyedévet követő 20-ig kell bevallani és megfizetni.

Ezen a honlapon van lehetőség tájékozódni a fizetendő cégautó adónagyságáról, itt megjegyezném, hogy határidőben befizetett gépjárműadó a fizetendő cégautóadó összegéből levonható.

Üdvözlettel, Böröcz Zoltán